Bank Ban. Katona Jozsef

Чтение книги онлайн.

СКАЧАТЬ style="font-size:15px;">      Ki vagy te? és ki én?

      Az én anyám, s hazám Meránia

      Szült téged? a nagy Berchtold vére így

      Fajúlt el?

      Ottó

      Egyszer minden útakat

      Számomra készíted – azután pedig meg —

      Gyalázol!

      Gertrudis

      A célod nem; de a módjaid

      Útálhatom. Magam készítek útat,

      Mivel beteg testvérem megvidámítása

      Volt késztetőm; nem tiltottam soha

      Tőled szerelmet! Vidámság, öröm,

      Minden csak a szolgálatodra volt;

      S most fajtalan véred tilalmas úton

      Melinda bírására csörgedez.

      Itt áll ím a gyűlöltetett; s az a

      Szép győzedelmes, kit meg kellett volna győzni,

      Amott meg – útálván ezt, engem is

      Kerűl.

      Ottó

      De hallgass meg!

      Gertrudis

      Meráni herceg —

      Egy férfiú nem tud kifogni egy

      Asszonyszemélyen; s egy Gertrudis – egy

      Asszony tud országok felett megállni.

      Ottó

      Na jó! tehát lemondok róla.

      Gertrudis

      Le —

      Mondasz? s te tudhatnád azt tenni? úgy

      Lelkemre mondom hát nem is szeretted.

      Ottó

      Szerettem, esküszöm: de most eszem

      Szólt fel.

      Gertrudis

      Hazudsz! – Az a tűz, melyet a

      Természet alkotott az asszonyok

      Szemébe, oly sebesen elragad,

      Hogy azt csak egy nyájas szó is dühös

      Lángokra gerjeszti s az erőtlen ész

      Elhallgat: ekkor már az észbe bízni

      Csak annyi, mint egy nagy tüzet csupán

      Buzgó imádság által oltani.

      Ottó

      De könnyeit tekintvén —

      Gertrudis (elkomorodik).

      Sír is!

      (Keserűen elmosolyodik.)

      És

      Te róla mégis le akarsz mondani?

      Nem ösmered tehát az asszonyi

      Szív gyengeségeit? sem a hanyatló

      Virtusnak e fogásait? – Hiszen

      Könnyezni kell, hogy áldozatja színlett

      Becsét nagyítsa és a könny az a

      Gyöngy, mellyel a halálos ágyba’ fekvő

      Szép virtus ékesíttetik! Ki ekkor

      Is még lemond, az oktalan – bolond.

      Ottó (unatkozva).

      Néném, tehát mi lesz kedved szerént?

      Majd bíborunk bemocskolása, majd

      Megvettetett szerelmem által a

      Rád háromolható szégyen gyötör.

      Gertrudis

      Tudd meg, kicsinylelkű, hogy e dolog,

      Ha Melinda érdemét temette volna

      El, úgy kikergettetni kész lehetnék

      Országaimból – és mégis, ha azt

      Megérni kellene, hogy reám mutatva

      Susogni hallanám: ni itt megyen

      Gertrúd, az öccse kinek kontár vala

      Melinda elszédítésében – Ottó!

      Ottó

      De Istenem! tehát szólj, mit tegyek?

      Gertrudis

      Te engemet megláncolál, s magadnak

      Egy gödröt ástál, mostan mégis én —

      Én húzzalak ki abból?

      Ottó

      Csak te, oh

      Gertrudis! add tanácsodat nekem.

      Hogyan lehessen enyim Melinda szíve?

      Gertrudis (elsárgulva visszarezzen).

      Hallatlan (Járkál; végre kikiált.)

      Asszonyok! – — Megyek.

      Ottó

      Kegyes

      Néném! (ölelni akarja Gertrudist).

      Gertrudis (visszalöki).

      Hah! Vessz el itt arany kalitkád

      Ürében, árva bíboros teremtmény —

      Mit gondolok veled! (Elsiet, az asszonyok követik.)

      Ottó

      Hah!

      (A bosszúság СКАЧАТЬ