Bank Ban. Katona Jozsef

Чтение книги онлайн.

СКАЧАТЬ nem szerethetett egy szív is! Oh

      Mért kell nekem csak nyögni ott,

      Hol minden érző szív megrészegedne

      Örömébe’! – Mért hogy reményem, szerencsém

      Vígságait haladja és szerelmem

      Oly vágyakat nevelni kénytelen,

      Melyek talán elmémtől fosztanak meg —!

      (hevesen)

      Lennél csak egyszer enyim Melinda, úgy

      Az álmot útálnám, mivel szemed

      Szememtől elvenné – a szelet, mert elragadná

      Tőlem lehelleted’ – s a napvilágot,

      Mert képedet csókolná tőlem el.

      Eszelős szerelmem egy egészen új

      Világot álmod őrültségiben,

      Melynek csak Ottó a lakossa és —

      Melinda. (Letérdel.)

      Melinda (megretten).

      Térdepelsz?!

      Ottó

      Előtted, akit

      Imádok. Oh engedd meg gyermeki —

      Báb-módra minden gondolatjaim’

      Enyészni, és csak a Melinda édes

      Nevével agyvelőm betölteni.

      Melinda

      S ő térdepel! – Bánk, Bánk emlékezek

      Szavadra —

      Ottó (felemelkedik).

      Bánknak a szavára?

      Melinda

      Arra.

      Midőn kezem’ megkérte, nem rogyott

      Ő térdre —! szép se’ volt igen; de egy

      Alphonsus, egy Caesar állott előttem.

      “Szabad tekéntet, szabad szív, szabad

      Szó, kézbe kéz és szembe szem, – minálunk

      Igy szokta a szerelmes: aki itt

      Letérdel, az vagy imádkozik, vagy ámít.”

      Ő mondta ezt, ámító! és bizony

      Bánk nem hazud: s ezért megvet Melinda.

      (Egész bosszúval el akar sietni; de szemközt jön Gertrudis.)

      TIZENEGYEDIK JELENET

      Gertrudis az udvari asszonyokkal megjelen, s hol a bosszús Melindát,

      hol a magát feltalálni nem tudó Ottót nézvén, egy ideig megáll

      hátulról; végre szúrósan felszólal.

      Gertrudis

      Hogy sokszor oly hivatlan érkezik

      Az ember! és – (indulattal) mi volt ez itt

      Melinda?

      Melinda (keserűn).

      Édes – mulatság —!

      Gertrudis

      Nem reményleném!

      Melinda

      Mindent lehet. Köszönöm, nagyasszonyom,

      Hogy oly kegyes valál s átláttad azt,

      Hogy a bojóthi Melindának nem illik

      Falun magányban lakni, mert nagyúrné,

      S alkalmatosságot szerzél nekem

      Ezzel (Ottóra mutat) sok édes múlatságra is —

      Oh, mert hiszen Melinda együgyű!

      (Szinte illetlenül elsiet.)

      Gertrudis (ajkát harapva néz utána).

      A kis majom harap (szünet). Negyed napig

      Előmbe nem bocsájtatik.

      (Járkál, végre az udvariakhoz szól.)

      Magam

      Fogok maradni. – (Azok elmennek.)

      TIZENKETTEDIK JELENET

      Gertrudis

      Ottó! hát mi volt ez?

      Ottó

      Kedves királyi néném!

      Gertrudis

      Félre azzal!

      Ottó

      Ő – ő —

      Gertrudis

      Mi ő? mi ingerelte oly

      Nagyon fel őtet?

      Ottó

      Szívem.

      Gertrudis

      Szíved?

      Ottó

      Az.

      Gertrudis

      Ottó!

      Ottó

      Mi lelt?

      Gertrudis

      Azt kérded, biborunk

      Bemocskolója?

      Ottó

      Istenemre —!

      Gertrudis

      Mit?

      Ottó

СКАЧАТЬ