A Meg Nem Engedett. Owen Jones

Чтение книги онлайн.

СКАЧАТЬ átvette, bekeverte felesben a maradék vérrel és leöntötte Heng torkán, mint az előzőt. Az eredmény ugyanaz volt, de egy kicsit több ellenállással.

      -Láttad ezt?! -kiáltott fel Da, -máris erősödik! Heng ellenkezni próbál velünk, ellenáll. Talán még nincs teljesen veszve!

      -Rendben! Wan, folytasd a tejjel, de hagyd meg annak a felét, ami most van! Mindjárt visszajövök.

      Lement és Dent hívta.

      -Készen áll már az a kecske?

      -Igen nagynéni, amott van.

      -Jó. Gyere velem!

      Da borotvaéles bicskájával ejtett egy metszést a kecske nyakán, és lecsapolt néhány decinyi vért.

      -Láttad hogyan csináltam legény? Jól jegyezd meg, mert úgy hiszem, mostantól minden nap csinálnod kell majd!

      Mindketten felmentek az emeletre, ahol meglepetésükre Heng a feleségével és a lányával beszélgetett, mint egy kórházi beteg az érzéstelenítés után. Mámorosan, gyengén és lassan, de összefüggően.

      Da összekeverte a kecske vérét felesben a maradék tejjel, de most a tiszta vért adta neki, hogy próbálja meginni egyedül.

      -Ó, nénikém, ez undorító! Ó, a francba…

      -Próbáld meg akkor ezt, -mondta Da, és átnyújtott neki egy pohár rózsaszínű folyadékot.

      -Igen… ez nagyon finom… Mi ez? Máris érzem, hogy jót tesz!

      Heng mohón lehúzta az egész pohárral.

      -Ez, ö, ez egy tejturmix füvekkel… Jó ugye?

      -Igen nénikém, nagyon jó… nagyon felfrissít! Van még ebből?

      Wan az öreg sámánnőre nézett, aki bólintott. Wan öntött még egy pohárral és segített a férjének meginni.

      -Ó, úgy örülök Heng, -mondta Da, -azt hiszem ebben a tejturmixban megtaláltuk a megoldást a helyzetedre, habár biztos vagyok benne, hogy egy picit még finomíthatunk majd rajta. Esetleg találhatunk más hozzávalókat, hogy időnként megváltoztassuk az ízét, tudod, hogy ne legyen olyan unalmas.

      -Igen néném. Tudtam, hogy te eredményre jutsz!

      -A családomért bármit! Örülök, hogy segíthettem, -válaszolta egy óriási, őszinte, ritka és bensőséges mosollyal az arcán.

      Összekeverte a maradék vért a tejjel, majd némi füvekkel, körülbelül jó fél liter tejturmix lett így, majd megszólalt.

      -Heng, szerintem most pihenned kellene! Nézd, itt van még tejturmix későbbre. Most odalent megmutatom a családnak, hogy hogyan készítsék el neked. Rendben? Pihenj! Hívj, ha szükséged van rám! Most megyek, gyógyulj meg mihamarabb!

      Ahogy mindannyian kényelembe helyezkedtek a kerti asztalnál, Wan friss gyümölcsöket és hideg vizet adott mindenkinek frissítőül, Da pedig levezetett egy családi tanácskozást.

      -Mint ahogyan azt korábban is mondtam, még sosem láttam ilyen komoly esetet, mint ez, de úgy látszik a tapasztalataim és a Szellem útmutatásai elvezettek a helyes megoldáshoz.

      -Viszont ezidáig csak az úgynevezett “vészhelyzeti erőforrásokat” mozgósítottuk. Nézzünk szembe a tényekkel, Hengnek csak olyan állatok véréből adtunk, amik nem esznek emberi ételeket, vagyis még mindig híján van néhány létfontosságú tápanyagnak.

      -Amit igazából tennünk kéne, az az, hogy olyan állatok véréből adjunk neki folyamatosan, amik azt eszik, amit az ember. Minél közelebb jutunk ehhez, annál jobb lesz Hengnek.

      -Na mármost. Ugye tudjuk, hogy nem mindenki eszi azt minden nap, amit a szervezete megkíván, szóval gondolhatjuk, hogy Hengnek sem fog hiányozni ez minden nap. De ha csak baromfi vért adunk neki, sokban szenved majd hiányt, és csak az a “baromfi” része fog tovább erősödni, és átvészelni ezeket a napokat.

      -Ugyanez van a kecskevérrel is. Ha csak azt issza, mivel füvön nem tud sokáig élni az ember, nem lesz elég.

      -Szóval mit mondasz, Da néni? -kérdezte Den, -Találnunk kell neki majom vért?

      -Nos, ez már inkább arra hajaz, amiről beszélek, igen Den. De a majmok sem eszik ugyanazt, mint mi, ugyebár.

      Hagyott egy kis időt, hogy felfogják azt, amit mond. Először Din értette meg.

      -Úgy érted nénikénk, hogy apának rendszeres emberi vérre van szüksége?

      -Igen Din, ez lenne a legkönnyebb út és hosszútávon talán az egyetlen. Ha nem találtok rendszeres emberi vérforrást, akkor sok különböző állatból kell nagy mennyiségű vért összegyűjtenetek ahhoz, hogy kiadja az emberi étrendet. Például a disznók sok olyat esznek mint mi, de alig esznek gyümölcsöt és sertéshúst. Szerintem tarthatnátok néhány sertést csak Hengnek, amiket olyan ételekkel etetnétek, amik minél használhatóbbá teszik a vérüket. Más állatokéval keverve jó is lenne, de megint csak hangsúlyoznám, hogy ez nagyon sok munkával jár. Tudnátok csinálni tyúk, kecske, sertés, kutya és macskavér keverékeket és tarthatnátok őket a hűtőszekrényben, de tudtommal ilyet még senki sem csinált ezelőtt… az eredmények legjobb esetben is kiszámíthatatlanok.

      -A megoldás olyan egyszerű, mint az egyszer egy, és pedig nem más, mint az emberi vér.

      -Megnéztük apátok mintáit már legalább hét órával korábban a kelleténél, és a bizonyíték már akkor egyértelmű volt. Mégpedig az, hogy apátoknak nincs vére. Egy csepp sincs!

      -Megmutatom. -Da elővette válltáskájából a banánlevélbe csomagolt mohát.

      -Ez apátok vizeletmintája. Nézzétek! -meggyújtotta. -Kicsit pattog a tűz a nedvességtartalom miatt, de nézzétek! A lángnak nincs színe, tehát nincs benne vitamin, nincs benne só, nincs semmi a vérében, csak víz. Az folyik az ereiben, még ha vörös is.

      -Kicsit később ejthetünk rajta egy apró sebet és meggyőződhettek róla ti magatok is, ha akartok. Ha igazi vére lenne, a moha mostanra már megszáradt volna és égés közben színe lenne a lángnak.

      -Ugyanez van a kőnél is, nézzétek! Heng ideköpött, de nem körvonalazódik a só. Semmi! Megint csak víz. Apátokban nincs vér. Egy csepp sincs.

      -Az rossz sámán nagynéni? -kérdezte Den.

      -Rossz?! Hogy rossz-e?! Gyerek, egy ember nem élhet vér nélkül! Nagyon szeretlek téged Den, de néha nagyon hülye tudsz lenni. Szerintem csak a szexen jár az eszed, mint minden fiúnak a te korodban. És ezt csak “nagynéni” mondja a szentélyen kívül…

      -Édesapátok vámpírrá változott… harapott meg bárkit mostanában?

      -Nem nénikénk, de a kecskéket megharaphatta, arról nem tudhatunk, -válaszolta Den.

СКАЧАТЬ