Martin Mevius, Agents of Moscow: The Hungarian Communist Party and the Origins of Socialist Patriotism (Oxford, 2005), lk 53.
228
Krisztián Ungváry, ‘Magyarország szovjetizálásának kérdései’, väljaandes Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről, toim Ignác Romsics (Budapest, 2002), lk 294.
229
László Borhi, Hungary in the Cold War, 1945–1956: Between the United States and the Soviet Union (New York ja Budapest, 2004), lk 38.
230
Mida teatakse kui Nõukogude sõjaväelist administratsiooni Saksamaal (vene k Sovetskaja Vojennaja Administratsja v Germanii ehk SVAG, saksa k Sowjetische Militäradministration in Deutschland ehk SMAD).
231
Dirk Spilker, The East German Leadership and the Division of Germany: Patriotism and Propaganda 1945–1953 (Oxford, 2006), lk 46.
232
Poola salapolitsei sai hiljem nime Służba Bezpieczeństwa, ehk SB. Selle Ungari analoog sai edaspidi nime Államvédelmi Hatóság, ehk ÁVH. Enamikus kommunistlikest riikidest nimetati ja organiseeriti salapolitseid tihtipeale ümber, otsekui poleks keegi selle tööga rahul.
233
T. V. Volokitina jt, toim, Vostotšnaja Jevropa v dokumentah rossiskih arhivov, 1944–1953 (Moskva ja Novosibirsk, 1997), 1. kd, lk 203.
234
Maciej Korkuć, ‘Kujbyszewiacy – Awangarda UB’, Arkana, number 46–47 (4–5 2002), lk 75–95.
235
IPN, BU 0447/120, lk 5–12.
236
IPN, BU 0447/120, lk 13–15.
237
Juutide kohta vt Allan Levine, Fugitives of the Forest: The Heroic Story of Jewish Resistance and Survival during the Second World War (New York, 2008).
238
Korkuć, ‘Kujbyszewiacy – Awangarda UB’, lk 75–95.
239
IPN, BU 0447/120, lk 5–12.
240
Krzysztof Persak ja Łukasz Kaminski, toim, A Handbook of the Communist Security Apparatus in East Central Europe, 1944–1989 (Varssavi, 2005).
241
Konrad Rokicki, ‘Aparatu Obraz Własny’, väljaandes Kazimierz Krajewski ja Tomasz Łabuszewski, toim, ‘Zwyczajny’ Resort: Studia o aparacie bezpieczeństwa 1944–1956 (Varssavi, 2005), lk 26.
242
Sławomir Poleszak jt, toim, Rok Pierwszy: Powstanie i Działalność aparatu bezpieczeństwá publicznego na Lubelszczyźnie (Lipiec 1944 – Czerwiec 1945) (Varssavi, 2004), lk 50–55.
243
Rokicki, ‘Aparatu Obraz Własny’, lk 13–32.
244
Intervjuu Czesław Kiszczakiga, Varssavi, 25. mail 2007. Vt ka Witold Bereś ja Jerzy Skoczylas, Generał Kiszczak Mówi.. Prawie Wszytko (Varssavi, 1991).
245
IPN, 352/7. Aitäh Andrzej Paczkowskile ja Dariusz Stolale.
246
Zsolt Krahulcsán, Rolf Müller ja Mária Palasik, A politikai rendőrség háború utáni megszervezése (1944–1946), avaldamata käsikiri, lk 3–4.
247
Gábor Baczoni, Pár(t)viadal – A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának Politikai Rendészeti osztálya, 1945–1946 (Budapest, 2002), lk 81.
248
Zsolt Krahulcsán ja Rolf Müller, toim, Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből 1. A politikai rendészeti osztályok 1945–1946 (Budapest, 2010), lk 9–63.
249
PIL, 274/11/10/lk 6–7.
250
Samas, lk 1–12.
251
2002. aastal sai sellest hoonest Terror Háza, natsi- ja Nõukogude režiimide kuritegusid kajastav muuseum.
252
Krahulcsán, Müller ja Palasik, A politikai rendőrség háború utáni megszervezése, lk 5–6.
253
Sándor M. Kiss, sissejuhatusest Géza Böszörményi raamatule, Recsk 1950– 1953 (Budapest, 2005), lk 10.
254
Vladimir Farkas, Nincs mentség (Budapest, 1990), lk 106.
255
Krahulcsán ja Müller, toim, Dokumentumok, lk 159–160 ja lk 237–238.
256
Mária Palasik, ‘A politikai rendőrség háború utáni megszervezése’, väljaandes György Gyarmati, toim, Államvédelem a Rákosi-korszakban (Budapest, 2000), lk 39; samuti György Gyarmati, ‘Kádár János és a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága’, A Történeti Hivatal Évkönyve (Budapest, 1999), lk 118–120; Magdolna Baráth, ‘Gerő Ernő a Belügyminisztérium élén’, A Történeti Hivatal Évkönyve (Budapest, 1999), lk 159.
257
MOL, XIX-B-/1-r-/787/1945.
258
Erzsébet Kajári, A magyar Belügyminisztérium szovjet tanácsadói (Múltunk, 1999/3), lk 220–227.
259
Farkas, Nincs mentség, lk 128.
260
Magyar Internacionalisták(Budapest, 1980); Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig (Budapest, 1998), lk 192.
261
PIL, 867/11/g-24/lk 15–58.
262
Samas.
263
Vestlustest Mária Schmidti, Sándor M. Kissi ja Barbara Bankiga; samuti Böszörményi, Recsk, lk 49.
264
Klaus Eichner ja Gotthold Schramm, toim, Angriff und Abwehr: Die deutschen Geheimdienste nach 1945 (Berliin, 2007); samuti Roger Engelmann, ‘„Schild und Schwert” als Exportartikel: Aufbau und Anleitung der ostdeutschen Staatssicherheit durch das KGB und seine Vorläufer (1949–1959)’, väljaandes Andreas Hilger, Mike Schmeitzner ja Ute Schmidt, toim, Diktaturdurchsetzung. Instrumente und Methoden der kommunistischen Machtsicherung in der SSB/DDR 1945–1955 (Dresden, 2001), lk 55–64.
265
Engelmann, ‘„Schild und Schwert”’, lk 55–64; Norman Naimark, ‘To Know Everything and to Report Everything Worth Knowing: Building the East German Police State, 1945–1949’, Cold War International History Project Working Paper no. 10, august 1994.
266
BStU MfSZ, HA IX, nr 20603, lk 2.
267
Jens Gieseke, Die DDR-Staatssicherheit: Schild und Schwert der Partei (Bonn, 2000), lk 18.
268
Engelmann, ‘„Schild und Schwert”’, lk 55–64.
269
Intervjuu Klaus Eichneri ja Gotthold Schrammiga, Berliin, 24. juunil 2008.
